Aktuális árakkal frissítettük a bejegyzést 2023 márciusában, a cikkért katinttson erre a linkre.
A hővisszanyerős szellőztető rendszer úgy juttat friss levegőt az épületbe, hogy az elhasznált levegő hőenergiájának jelentős részét (75-90%-át) visszanyeri. Ez kétségtelenül energiamegtakarítást jelent ahhoz képest, mintha hideg időben az ablakon szellőztetnénk, ott ugyanis nem történik hővisszanyerés, a meleg levegő távozik és hideg levegő érkezik a helyére.
(Ha túl magas a belső páratartalom, gyakorlatilag mindegy, hogy műanyag vagy fa az ablak kerete - így is, úgyis párásodni fog)
A megtérülés számításához meg kell vizsgálnunk, hogy mennyi villamos energiát használ el a szellőztető gép működése során. A számításokhoz vegyünk alapul egy családi házat a következő adatokkal:
- 120 nm hasznos fűtött belső alapterület, 2,6 méteres belmagassággal
- 4 fő lakik a házban
- Budapest külső kerületében található a ház: Az átlagos téli belső hőmérsélet 21,5°C, az átlagos külső hőmérséklet a fűtési szezonban 4°C. A fűtési szezon 4300 óra.
- A szellőztető gép egy Vortice VORT AVEL 350 fali szellőztető gép. Ez prémium kategóriás szellőztető gép; 90% hővisszanyerési hatásfokkal, kb. 0,32 Wh/m3 villamos energia igénnyel.
1. Mennyi áramot fogyaszt el a szellőztető gép télen, működése közben?
A vizsgált épületet 120 m3/h levegővel kell folyamatosan szellőztetni (ez fejenként 30 m3/h friss levegőt jelent, a teljes belső levegőmennyiségre pedig 0,38 1/h légcserét, ami megfelelő).
120 m3/h esetén, 0,32 Wh/m3 villamos felvétellel, 4300 óra alatt a szellőztető gép 165 kWh áramot vesz fel. Ez nagyjából 6.300 Ft villanyszámlát jelent.
2. Mennyi hőt nyer vissza a szellőztető gép szellőztetés közben?
120 m3/h esetén, 1,2 kg/m3 levegő sűrűséggel és 1010 J/kg°C fajhővel számolva, 4300 óra alatt, figyelembe véve az átlagos külső és belső hőmérséklet közötti 17,5°C eltérést, 90% hatásfok esetén 2740 kWh energiát nyer vissza. Ez fűtési módtól függően kb. 40.000 - 104.000 Ft fűtési költség megtakarítást jelent (1 kWh-nyi fűtési energia előállítása drágább elektromos radiátorral mint pl. kondenzációs gázkazánnal vagy hőszivattyúval).
3. Az elhasznált villamos áram és a megspórolt fűtési költség egyenlege
A fenti számítások alapján a hőcserélős szellőztetés a tél folyamán 6.300 Ft villanyszámlát produkál, cserébe a szellőztetésen 40.000 és 104.000 Ft közötti fűtési rezsit spórol meg. Ennek egyenlege nagyjából 35 és 100 ezer Ft között alakul, ennyi tehát az éves megtakarítás a hővisszanyerős szellőztető rendszernek köszönhetően. Megtérül-e egy kivitelezéssel együtt kb. bruttó 1,4 millió Ft-os légtechnikai rendszer évente 100 ezer Ft alatti megtakarítás esetén? A válasz egyértelmű, ha csak a költségeket vesszük alapul, anyagi értelemben NEM térül meg a rendszer. Aki tehát ezt várja a beruházáskor, az csalódni fog, aki pedig ezzel reklámozza a rendszert, az nem mond igazat.
4. Konklúzió - Mi tehát az oka, hogy mégis közzéteszünk egy iyen számítást? Miért nem beszélünk ezzel a központi hővisszanyerős rendszerek, azaz saját munkánk ellen?
(Az átszellőztetés után 1-2 óráig megfelelő a házban a levegő. 1000 ppm CO2 felett azonban romlik a koncentráló képesség, kevésbé pihentető az alvás és fejfájást is okozhat a rossz levegő)
Korszerűen felújított, vagy újonnan épített alacsony energiaigényű házak esetén a modern nyílászárók (többszörös gumitömítés, üvegezés), és precízen kivitelezett külső határolóknak köszönhetően megszűnik a filtráció, tehát az ellenőrízetlen szellőzés az épületben. Nincs már huzat az ablakok közelében, nem érkezik friss levegő a házba zárt nyílászárók estén. Energetikailag ez nagyon is jó, mert ezelőtt a hőveszteség igen jelentős része a nem megfelelően légtömör szerkezeteknél jelentkezett. Ugyanakkor ma már, ha nem gondoskodunk friss levegő utánpótlásról, akkor két óra alatt a teljes belső levegő elhasználódik: a CO2 (széndioxid) tartalom az egészségügyi határérték fölé megy, a relatív páratartalom szintén 60% fölé emelkedik. (Az valószínűtlen, hogy a fűtési időszakban éjszaka is két óránként a teljes házat átszellőztetjük.) Tehát egyrészt nem jut megfelelő minőségű levegőhöz a szervezetünk, másrészt a hideg pontokon lecsapódik a túlzott mennyiségű pára, és azonnal megkezdődik a penészedés. Így a szellőztető rendszer megvalósítását elsősorban nem gazdasági szempontból kell mérlegelni, hanem egészségügyi és komfort szempontból.
Kijelenthető, hogy 2019-ben szinte már csak "szándékosan" lehet olyan rosszul építeni házat, hogy megvalósuljon a szerkezeteken a természetes, nem szabályozott szellőztetés. Ilyen hiba lehet pl. a hanyag módon beépített nyílászáró, amely mellett be tud süvíteni a kinti levegő. Másik megelőzési mód, és sajnos még mindig előfordul (teljesen logikátlan módon), hogy a 15-25 cm hőszigetelések és fokozott hőszigetelésű nyílászárók ellen dolgozva "résszellőzőket" építenek be, hatalmas hőhidakat és hőveszteségeket okozva, minimálisan megvalósuló légcsere mellett.
Nem véletlen, hogy Németországban már évek óta, új építésű házak esetén, a DIN 1946-6 szerinti méretezéssel kötelező a szellőztetésről gondoskodni. Hazánkban a szigorodó energetikai követelményeknek való megfelelés talán segíti, hogy minél jobban elterjedjenek a rendszerek. Viszont nagyon érezhető, hogy még mindig nagy a tudatlanság a témával kapcsolatban. Sokan még a frissen végzett építész hallgatók között is "lélegző falakat" próbálnak tervezni, illetve "őseink hagyományát" követnék. Csakhogy őseinknél magasabb a komfortszintünk, és az energiahordozókért is sokkal többet kell már fizetnünk. Márpedig hőszigetelni, légtömören építkezni csak akkor lehet, ha megoldjuk a (lehetőleg hővisszanyerős) szellőztetést is.
