Hogyan válasszunk hővisszanyerős szellőztető gépet?

A légtechnikai gépekre is jellemző a folyamatos technológia fejlesztés, újabb és újabb funkciókat kapnak ezek az egységek, egyre több opcionális kiegészítővel rendelkeznek. Azonban nem az a célunk, hogy az olvasóban a cikk elolvasása után még több kérdés fogalmazódjon meg, hanem hogy a kulcsfontosságú tulajdonságokat tisztázzuk. Természetesen személyre szabott légtechnikai tervezésünk során a további kiegészítő lehetőségekkel kapcsolatban is segítünk eligazodni.

1.       Milyen teljesítményű (m³/h) szellőztető gépet vásároljunk?

Röviden: Lakók száma x 30 m³/h x 2,5 VAGY a teljes fűtött légköbméterrel egyező teljesítményűt.
Példa 4 lakó esetén: 4 x 30 m³/h x 2,5 = 300 m³/h, VAGY 120 m² esetén 2,5 m belmagassággal 300 m³/h.
Kifejtve: Olyan egységre van szükség, amely a szükséges friss levegő mennyiséget alacsony fokozaton (tehát maximális teljesítménye kb. 35-45%-án) képes biztosítani. A szükséges friss levegő mennyiség pedig lakónként 30 m3/h, VAGY a teljes belső légköbméter 0,4-szerese óránként.

2.       Honnan tudom, hogy milyen maximális teljesítményű (m³/h) egy szellőztető gép?

Röviden: Benne van a nevében egy szám, ami nagyságrendileg a maximális teljesítményét mutatja.
Példa: A Vortice Vort HR 350 Avel szellőztető gép 315 m³/h levegőt tud megmozgatni 100 Pa nyomáskülönbség esetén
Kifejtve: Nem mindegy, hogy egy gyártó ezt a bizonyos maximális m³/h teljesítményt mekkora nyomásesésre (=mekkora a csőhálózat / mekkora a ház esetén) adja meg. Lehet, hogy az egyik gyártó 250 m³/h-s szellőztető gépe több levegőt tud megmozgatni ugyanazon a rendszeren, mint egy másik gyártó 300 m³/h-s gépe.

3.       Mik a fő tulajdonságai egy jó hővisszanyerős szellőztető gépnek?

Röviden: Halk; alacsony áramfelhasználású; kiegyenlített szellőztetésre alkalmas; magas hatásfokú a hővisszanyerési képessége.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a gép hangja csak abban a helyiségben hallható, ahova telepítették; egy 120 nm-es házban kb. 20W fogyasztással megy alapjáraton; képes arra, hogy összességében ugyanannyi levegőt fújjon be a házba a befúvó ventilátorával, mint amennyit elszív onnan az elszívó ventilátorral; és a távozó hő legalább 85%-át visszanyeri.
Kifejtve: A korszerű szellőztető gép váza hőszigetelésből épül fel (így hőhídmentes szerkezetet jelent). Sok esetben egy külső, fém burkolatot is kapnak ezek a gépek, melyek még tovább csökkentik a gép zaját a telepítés helyén (30-55 dB körüli érték megfelelő).
Az alacsony áramigény az EC ventilátoroknak köszönhető, 0,25-0,45 Wh/m³ a prémium szellőztető gép „energiahatékonysága”.
A lehető legjobb hővisszanyerési hatásfok elérése érdekében fontos a kiegyenlített szellőztetés (egyenlő befúvási és elszívási mennyiség). A korszerű központi szellőztető gép alkalmas arra, hogy a ventilátorai egymástól függetlenül, „fokozatmentesen” beállíthatóak legyenek. Ezáltal lehet a befújt és elszívott levegőmennyiség kiegyenlített.
A hőcserélők tekintetében a legelterjedtebb talán a kereszt-ellenáramú, műanyag hőcserélők alkalmazása, a legnagyobb nevű hőcserélőgyár a holland Recair. Nagy hatékonyság érhető el mára fémházas vagy éppen forgódobos hőcserélőkkel is, a lényeg, hogy a közölt hővisszanyerési hatásfok 90% körüli érték legyen.

4.       Mi az a BYPASS, szükséges-e?

Röviden: Nem szükséges, de azért hasznos, a legtöbb minőségi szellőztető gép esetén alapfunkció.
Kifejtve: Jelentősége az, hogy „feleslegesen” nem történik hővisszanyerés, tehát abban az esetben, ha a pillanatnyi belső- és külső hőmérsékletek alapján nem indokolt (sőt, káros) a hővisszanyerés. Például egy nyári, fullasztóan meleg nap utáni hűvös éjszakán sokkal jobb, ha a kinti friss levegőt nem melegíti fel a távozó, kidobni szándékozott levegő, hanem az közvetlenül, a hőcserélőt kikerülve jut be a szobákba. Különösen ott indokolt a bypass funkció, ahol a nyári, éjszakai ablaknyitásra kevésbé van lehetőség (pl. biztonsági okok vagy külső, zavaró hanghatások miatt).

5.       Mi az az entalpia hőcserélős szellőztető gép és szükséges-e?

Röviden: Nem szükséges, hasznos lehet, de sajnos jelentős a felára.
Kifejtve: A központi szellőztető rendszer egyik legfontosabb pozitív hozadéka, hogy télen megszünteti a házban jelentkező magas páratartalmat. Folyamatosan szívja el a párás levegőt, ezzel egyidőben engedi be a hideg, száraz kinti levegőt. Könnyen előfordulhat, hogy a ház túlságosan is kiszárad, a relatív páratartalom akár 30-35% alá eshet. Az entalpia hőcserélős gép tulajdonsága, hogy a távozó levegő hőenergiája mellett a pára jelentős részét is képes visszanyerni, különleges anyagú hőcserélőjének köszönhetően. A probléma az, hogy egyáltalán nem garancia egy entalpiás szellőztető gép arra, hogy nem fog túlzottan kiszáradni a ház. A levegő nedvességtartalmának csak egy részét tudja visszanyerni, és a száraz, hideg hónapokra fordulva egyre szárazabb levegőt kellene párásítania, a benti levegőben egyre kisebb mennyiségben rendelkezésre álló nedvességtartalommal. A gyakorlatban sokszor csak 1-5%-kal lesz magasabb a relatív páratartalom az entalpiás szellőztetővel ugyanolyan intenzitású szellőztetés esetén.
Egyébként adott esetben az entalpiás szellőztető gép nagy előnye lehet az, hogy jellemzően nem kell kondenzvíz elvezetésről gondoskodni a telepítés során.

6.       Mit jelent az, hogy időprogramozható vagy külső érzékelőkkel ellátható és ez szükséges-e?

Röviden: Fontos tulajdonság, de nagyon sok helyen egyáltalán nem alkalmazzák és anélkül is ellátja a szellőztető rendszer a feladatát. 
Kifejtve: Jól jöhet a napi / heti programozási lehetőség a szellőztetés terén is, a háztartási szokásokat figyelembe véve. Beállítható egy magasabb légcsere az otthontartózkodás óráira és egy alacsonyabb alapszellőztetés arra az időszakra, amikor nincs otthon senki. Sok szellőztető egység napi szinten több intervallumot is enged beállítani. Például a ház túlzott „kiszáradását” is segíthet elkerülni, ha azokra az időszakokra, amikor nincsenek otthon tartózkodók, egészen minimálisra állítjuk a légmennyiséget.
Ezen kívül fontos megemlíteni a leggyakrabban használt érzékelők csatlakoztatási lehetőségét: ilyen a CO2 (szén-dioxid) vagy éppen a páratartalom érzékelő. Ebben az esetben automatikusan vált a légkezelő egy magasabb térfogatáramra, ha a levegőminőség az elvártnál rosszabb minőségűvé válik. Szinte minden komoly háztartási szellőztető gép legalább egy külső érzékelő (pl. "party-módhoz" egy kézi kapcsoló vagy egy páratartalom-kapcsoló) fogadására elő van készítve. A prémium minőségű rekuperátor több külső érzékelő 0-10V jeleit is tudja fogadni, ami alapján a fordulatszám szabályozás történik, így egy automatikus üzemmódban tud üzemelni. 

7.       Elő-és utófűtési opció, illetve a fagyvédelem mit jelentenek?

Röviden: Jó minőségű szellőztető gép rendelkezik beépített fagyvédelemmel, tehát a legnagyobb hidegben sem megy tönkre, de ha más fűtőelem kiegészítés nincs, néha leállhat.
Kifejtve: A fagyvédelem azt jelenti, hogy ha egy szellőztető gép túl hideg hőmérsékletet érzékel, akkor saját magát olvasztja le: például azáltal, hogy a kinti friss levegő beszívásának mennyiségét lecsökkenti (változatlan használt levegő elszívás mellett). Ez jellemzően automata funkció. Azonban ha azt szeretnénk, hogy a leghidegebb időben is folyamatos legyen a szellőztetés a beállított térfogatárammal, akkor valamilyen aktív előfűtésről gondoskodni kell; ez lehet egy elektromos előfűtő (gépbe beépített vagy csőszakaszba építendő) vagy éppen egy melegvizes kalorifer. Ez a berendezés képes arra, hogy a pl. -20°C-os levegőt is olyan hőmérsékletre emelje (pl. -5°C – 0°C), hogy a gép zavartalanul működjön.
Az utófűtő pedig már egy abszolút komfortnövelő elem. A szellőztető gép képes közel olyan melegre melegíteni a friss bejövő levegőt, mint amennyi az elhasznált, kidobni szánt levegő hőmérséklete, de természetesen azt a hőmérsékletet nem érheti el. Egy -2°C-os kinti levegő esetén, ha bent 22°C-ot tartunk, valószínűleg maximum 18-20°C körül lesz a szobákba befújt levegő hőmérséklete. Ha semmilyen hűvös áramló levegőt nem szeretnénk érzékelni, akkor egy elektromos/vizes kaloriferrel kedvünkre állíthatjuk ennek a befújt levegőnek a hőmérsékletét.  

8.       Karbantartás?

Röviden: Fél évente szűrőcsere.
Kifejtve: Fél évente szűrőcsere (ez lehet akár csak a szűrők porszívózása is, de évente biztosan új szűrőket kell venni). A csőrendszert is kell tisztítani, de arra 8-10 évenként van csak szükség. A hőcserélő általában kivehető és mosható, ha indokoltnak látszik, de erre a szellőztető gép használati utasításának megfelelően van csak lehetőség. Ha a szellőztető rendszerbe került előszűrő is, akkor az általában drágábban beszerezhető gépi szűrő lassabban tömődik el. 

9.       Konstrukció, külső megjelenés

Röviden: léteznek fekvő (horizontális) és álló (vertikális) kialakítású szellőztető gépek, a "gépészeti helyiség" adottsága határozza meg, milyenre van szükségünk.
Kifejtve: Még ma is az álló kialakítású hővisszanyerő szellőztető gépek a legelterjedtebbek. Ha van a házban gépészeti helyiség vagy mosókonyha, és megfelelő méretű terület áll rendelkezésre, talán ez a legjobb választás. Nagyjából 60-70 x 60-80 x 45-60 cm (szélesség x magasság x mélység) méretű egységre kell gondolni. Azonban nagyon sok "fekvő" elrendezésű szellőztető gép is van már a piacon, amelyek plafonra, vagy részben az álmennyezetbe telepíthetőek; ezek kicsit nagyobb alapterületűek (pl. 80 x 100 cm), de csupán 25-35 cm magasságúak. Akár a padláson közvetlenül a födémre (a hőszigetelés alá) is fektethető egy fekvő elrendezésű hővisszanyerős gép.  
Fontos még megemlíteni, hogy sok gyártó többféle elrendezésben is árulja ugyanazon típusú szellőztető gépét, hogy a hely adottságainak megfelelően lehessen kiválasztani. Léteznek egészen univerzális szellőztető gépek is, mint például az Atrea Duplex Easy sorozat, ahol ugyanazon szellőztető gép álló és fekvő pozicióban is telepíthető, "jobbos" és "balos" kivitelben is, telepítéskor beállítható az elrendezés.

10.       Összegzés

Egy táblázatban összefoglaljuk a lényeget, ami alapján választható szellőztető gép, de személyre szabott tervezésünk keretében a további felmerülő kérdéseket és lehetőségeket is átbeszéljük a vevővel.