Számtalan hővisszanyerős szellőztető rendszer terv átnézése után, melyekre ajánlatot adtunk, megállapíthatjuk, hogy a légtechnikai terv készítők sok esetben hibás méretezést alkalmaznak. Erre meg is van az okuk, hiszen a "7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról" külön fejezetben foglalkozik az épületek szellőző levegő igényével kapcsolatban, amely téves méretezéshez vezethet.
A rendeletben található táblázatban háromféleképpen számíthatjuk ki a lakóépület friss levegő igényét: az (1.) esetben a hasznos belső négyzetméter 1,5-szeresét kell venni és az így kapott mennyiség m3/h-ban a friss levegő igény. A (2.) eset a lakók számát szorozza fel 25,2-vel és így kapunk egy m3/h friss levegő igényt, míg a (3.) esetben a hálószobák és nappali területét kell 3,6-tal felszorozni és kapunk szintén egy óránkénti m3 igényt.
Egy egyszerű példával illusztrálva egy 120 m2-es családi házat vegyünk alapul (belmagasság 2,5m), ahol tervezetten 4 fő lakik, a hálószobák és a nappali területe összesen 70 m2.
(1.) esetben 120x 1,5 = 180 m3/h a hővisszanyerős szellőztetés igény
(2.) esetben 4x 25,2 = 101 m3/h az igény
(3.) esetben 70x 3,6 = 252 m3/h a számított szellőztetési levegőmennyiség.
A problémát az okozza, hogy a rendelet szerint "a három térfogatáram közül a legnagyobbat kell figyelembe venni." Tehát esetünkben a 252 m3/h-t, ami a ház teljes belső légmennyiségének, ami 300 m3/h (120 m2 x 2,5m belmagasság), a 0,84 része. Tehát, a ház friss levegő igénye eszerint a számítás szerint 252 m3/h, ami 0,84 1/h légcserét jelent (tehát óránként a teljes belső levegőmennyiség 84%-át cseréli ki így a szellőztető gép).
A szellőztető rendszert ugyan lehet méretezni eszerint a számítási elv szerint, de semmiképpen sem mondhatjuk, hogy ez a családi ház valós friss levegő igénye. Ennél lényegesen kevesebb friss levegőre van szükség egy lakóépület esetén. A német Passzívház Intézet (PHI) passzívházakra vonatkozó tervezési segédlete sokkal használhatóbb méretezési számítást alkalmaz a szellőztetésre vonatkozóan.
A Passzívház tervezési segédlet szerint az épületek hővisszanyerős szellőztető rendszer méretezése a következők alapján számítandó:
- (1.) Személyenként 30 m3/h a friss levegő igény
- (2.) "Vizes" helyiségek elszívási igényének összegzésével kapott eredmény (pl. konyha 60 m3/h, fürdőszoba 40 m3/h, stb.)
A két érték közül itt is a nagyobb értéket kell alapul venni, és ügyelni arra, hogy az így kapott eredmény mindenképpen 0,3 1/h és 0,7 1/h között legyen. Tehát a magyar számítási mód szerint fentebb kiszámolt óránkénti 0,84-szeres légcsere helyett 0,3 és 0,7-szeres szellőztetési légcsere eredményt kellene kapnunk.
Az egyszerű példánál maradva a friss levegő igény meghatározása a PHI szerint:
(1.) 30 m3/h 4 fő esetén = 120 m3/h
(2.) Vizes helyiségek (1 konyha, 1 fürdőszoba, 1 WC és 1 kis zuhanyzó) = 140 m3/h
A kettő közül a nagyobb érték 140 m3/h, szemben a fentebb számított 252 m3/h-val. 140 m3/h a belső légmennyiségre vonatkoztatva 0,47 1/h légcserét jelent, szemben az eddig számított 0,84-gyel.
Amennyiben óránként a belső légmennyiség kevesebb, mint 30%-a kerül kicserélésre, akkor elhasznált, rossz minőségű lesz a levegő. Azonban, ha 70%-nál nagyobb a légcsere, akkor a felesleges energiaveszteségek mellett (kidobott hő, ventilátor nagy fogyasztása) a hideg téli időben nagyon jelentősen le fog csökkenni a ház belső relatív páratartalma. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy 30-35% alatti belső relatív páratartalom már kifejezetten irritáló (torokszárazság, szemszárazság) hatású lehet! Márpedig egy 0,7 - 0.8 -szoros óránkénti légcsere télen mindenképpen ilyen alacsonyan fogja tartani a páratartalmat, tehát semmiképpen nem szabad ilyen intenzív gépi szellőztetést alkalmazi.
Fontos megemlíteni, hogy a légtechnikai rendszer méretezése az átlagos/folyamatos friss levegő igénynél nagyobb kell, hogy legyen. A körültekintően meghatározott (lehetőleg passzívház szabvány szerinti) friss levegő igényhez képest kb. 2-2,5-ször nagyobb maximális teljesítményű rekuperátort kell választani, így azt az optimális, 30-40%-os teljesítményszinten lehet működtetni.
Tapasztalatunk alapján az ideális friss levegő mennyiség nagyjából 0,4 - 0,5 1/h családi házak esetén. Hideg, száraz időben akár 0,3 1/h -ra is csökkenteni kell a szellőztetés intenzítását, hogy a relatív páratartalom ne essen le nagyon. Természetesen ma már vannak lehetőségek arra vonatkozóan (pl. szellőztető rendszerbe integrálható aktív párásítás), amelyek segítenek a kellemes, 0,5 1/h légcsere mellett is optimális, 40-60% közötti relatív páratartalmat garantálni, csak ezek a megoldások igen drágák és kiépítésük is macerás.
